„A problémákat nem tudjuk ugyanazzal a gondolkodásmóddal megoldani, mint ami megteremtette őket.” (Einstein)
Tisztelt Olvasó! Tisztelt Településvezetők!
Alábbi sorok főleg a „szünetelő” vasútvonalak menti vezetőknek szólnak. A vasútbezárások közvetve vagy közvetlenül mindannyiunkat érintenek, mivel a vonat- és buszjáratok hálózatának összhatékonyságára kedvezőtlenül hatott az intézkedés. Ezért más települések képviselői is olvassanak tovább: szolidaritásból és saját érdekükben.
Lehet, hogy 2010-et Magyarországon közlekedéspolitikai fordulatként fogjuk majd emlegetni – így legyen! Igaz, 2010-ben a kormány még adós maradt a beharangozott hosszú távú közlekedéspolitikai alapvetéssel. Ami késik nem múlik, közben egyre több részlet válik ismertté a tömegközlekedés megújításáról, Új Széchenyi Tervről, térségeinket is érintő döntések hoznak meg, illetve 10 regionális vasútvonalon indították újra a személyszállítást a 38 leállított közül. Bármennyire elfoglaltak vagyunk, nem maradhatunk passzív szemlélők.
Politikusaink emberek... Mindenkinek véges az ideje, ereje, Önök is nagyon jól tudják – főleg, ha nehezen alakulnak dolgok, ha úgy érezhetik, egyedül maradnak egy-egy szándékkal. Össze kell fognunk, meg kell erősíteni azok helyzetét a kormányban, akik jót akarnak. Navracsics úr megmondta Zircen, hogy bizony ők teljesítették ígéretüket. Fónagy úr szerint akkor indul több személyvonat, ha lesz rá igény. Az ígéret viszont arról szólt, hogy minden vonalat újraindítják, ahol „műszakilag lehetséges”. Megerősítették a Parlementben és a sajtóban: még a nyáron indul a forgalom Abaúj-Hegyalján és Szilvásvárad-Putnok között. Mégpedig utóbbi pálya, ahol várhatóan 2011-ben indul újra a közlekedés, országosan az egyik legrosszabb állapotú. Hosszú kilométerekig csak döcögni lehet, Ózd felett beleloptak, a víz és földcsuszamlás is tetemes kárt tett - igaz, az ország talán leggyönyörűbb hegyi vasútja! Viszont, ha itt lehet, elvileg mindenhol kell a forgalmat visszaállítani, ennél nagyobb műszaki akadály – tudtommal – sehol nincs. Más kérdés, hogy már nem is jutna üzemképes jármű mindenhova. Leginkább ott fogják újraindítani a közlekedést, ahol pártfogó van vagy jelentős igény mutatkozik rá. Javasoljuk ezért:
Félreértés ne essék, nem vagyunk „vonatőrültek”. Mondjuk ki az igazat: ha csak helyreállítják a régi rendet vagy még azt sem, az ilyen jellegű újraindításnak számos vonal esetében nincs értelme. Kétséges az is, hogy a MÁV meddig bírná a teljes mellékvonali hálózat újraindítását és üzemben tartását, érdemi szerkezeti javulás, hosszú távú célkitűzések, tisztázott állami szerepvállalás nélkül? Pont ez utóbbiak orvoslására látszik most komoly szándék, ezért mindannyiunkra szükség van, hogy a folyamat lendületet nyerjen. Nem biztos, hogy mindenhol azonnal újra kell indulni. Ahhoz viszont nem férhet kétség, hogy mindannyiunk érdeke a vasút + közösségi közlekedés helyzetbe hozása, ezért nyitva kell tartani a lehetőséget! Mire gondolunk? Pillanatok alatt megtudhatják a Vasúti Tour de Hongrie főoldalán, részletesebben a háttéranyagban, és sok fényképpel, külhoni példákkal illusztrálva kiadványainkban (lásd Dokumentumok alatt is).
2009. novemberben kitaláltuk a Vasúti Tour de Hongrie-t, körbe utazva az országot a határ közelében. Ekkor harmadmagammal megfogalmaztam az említett nyilatkozatot, azzal a szándékkal, hogy szakmai és társadalmi konszenzus egyik kifejezése legyen. Nincs értelme a mesterségesen gerjesztett közút-vasút, busz-vonat ellentétnek – ezt magunk mögött kell hagyni. A törésvonal egyéni és közösségi közlekedés, korszerűbb és elavult rendszerek, hatékony és alacsonyabb hatékonyságú teherszállítás, ésszerűbb és ésszerűtlen megoldások közt húzódik. Határozott lépésekkel, szolid szakmai alapokon induljunk az optimális közlekedési rendszerek irányába. Évtizedek óta először nyílik komoly esélyünk arra, hogy világos, hosszú távú célkitűzések mentén folytassuk.
Miért csatlakozzunk most a nyilatkozathoz, holott az új kormányzat szándéka nagyon hasonlít arra, amit leírtunk?
Személy szerint többször felkerestem és valamelyest megismertem minden egyes szünetelő mellékvonalat (valamint a trianoni határátmeneteket is). Ismereteim alapján egy kezem is sok, ha ezek közül fel kellene sorolnom azokat a vonalakat, amelyeknek színvonalas szolgáltatás, korszerűsítés és egyszerűsített mellékvonali üzem mellett sincs létjogosultsága. Ugyanígy szükség van a ráhordó buszközlekedésre és a (részben) párhuzamos buszjáratokra is, amennyiben adott kistérség hatékony kiszolgálásához más útvonalon tudnak hozzájárulni – felváltva a vasúttal, ütemesen, a csomópontokban egymással találkozva; egy szóval, értelmesen.
További érvek és szempontok az alább linkelt oldalakon és háttéranyagunkban olvashatók.
Jó boldogulást, erőt-egészséget kíván: Neumann István & a „Tourázók” (a szakmai háttércsapattal)